Munka ünnepe? Ugyan már, ha csak eddig ásunk le május első napjának történelmében, csak a felszínt karcoljuk, s nem jutunk tovább az 1800-as évek közepénél, mikor is Ausztrál munkásoknak először sikerül elérniük a 8 órás munkanapot. Ám 1891-ig kell várni, mire a munka ünnepévé válik e nap. De haladjunk csak a "sötét" középkor irányába. Bár manapság az egyház, munkás Szt. József napjaként ünnepli elsejét, nem volt ez mindig így. A korábban Szt. Jakab napja volt, bár hogy miért az rejtély, hiszen a hozzá fűződő történet főszereplője nem ő, hanem egy Valburga nevezetű szűz. Valburga pogány volt, Jakab megtérítette, s ezért a nőt zaklatni kezdték, de Valburga vándorbotját leszúrva csodáért imádkozott, s lőn a bot néhány óra múltával kizöldült. Ezen egyházi történet magvait még régebbi múltban kell keresni, minthogy május első napja a zöld-nek volt az ünnepe, s az azt megelőző szombat egyike volt a négy legjelentősebb boszorkányszombatnak (állítólag Valburga is boszorkány volt korábban). A brit szigeteken a mai napig él a zöld ember hagyománya, kit galagonyakoszorúval szimbolizálnak. Nálunk hasonló szimbólum a májusfa. Mely a nyár közeledését, a természet kizöldülését jelzi. Érdekesség még, hogy szintén brit földön élt egy Walburga nevű szent. Akit a történelem előtti idők "Mag Anyával" hoznak összefüggésbe. Neki köszönhető minden termés, s neki szentelik az utolsó kévét aratáskor. S ha még ezek után valakinek kérdés, hogy május első napja mágikus erővel bír, azoknak végezetül egy kis számmisztika. 5. hó 1. nap, 5+1=6, a hatos szám pedig eléggé misztikus, akárcsak a mi drága Kemeneshátunk.